ALAPSZABÁLY

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az egyesület neve: Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete
2. Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gébárti-tó Hrsz:0737

3. Levelezési címe: 8900, Zalaegerszeg, Pf.:161.
4. Az Egyesület jellege: nemzetközi
5. Az Egyesület jogállása: A Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete önkéntesen létrehozott, saját önkormányzattal rendelkező, nyilvántartott tagsággal működő, nyílt szakmai társadalmi szervezet, mely önálló jogi személy, kulturális, nonprofit és közhasznú társadalmi szervezet.

6. Az alapítás éve: 2011.

7. Bélyegzője: hosszúbélyegző

                       felirat: Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete

                               8900 Zalaegerszeg, Gébárti tó Hrsz: 0737

 

8. Az Egyesület logója:

9. Az egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény 11.§ (1) bekezdése alapján a bíróság gyakorolja.

10. Az Egyesület céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei-, és fővárosi önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, és nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

Kézműves alkotóház fogalma: népi kézműves (továbbiakban kézműves) tevékenységet folytató alkotóházakat, műhelygalériákat, nyitott műhelyeket foglal magába, melyek a tárgyalkotó népművészet színterei, ahol a magyar nyelvterület hagyományos népi kultúrájának, hagyományainak továbbéltetése, komplex bemutatása, közvetítése, oktatása, fejlesztése folyik intézményi, civilszervezeti, egyéni és egyéb fenntartási formában. Ezek a helyek biztosítják mindehhez a szellemi hátteret és a személyi feltételeket, iskolákat, közművelődési színtereket, alkotóközösségeket hozhatnak létre és működtethetnek.

Az Egyesület céljai:
1. A kézműves alkotóházakat, műhelygalériákat és nyitott műhelyeket működtető jogi- és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. A közösségek által kezdeményezett és már létrehozott kézműves alkotóházak és nyitott műhelyek, műhelygalériák megőrzésé-nek, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, új alkotóházak, nyitott műhelyek, műhelygalériák létrehozásának szakmai támogatása. A közös funkció mentén működő hálózatuk kialakítása, mely a közművelődésben, a turizmus, idegenforgalom területén erősíthetné meg ezen intézmények szerepvállalását.

2. A kézműves alkotóházakat, műhelygalériákat és nyitott műhelyeket működtető szervezetek és személyek jó szakmai együttműködésének elősegítése, az ehhez szükséges információkkal való ellátásuk és szakmai érdekképviseletük biztosításával, továbbképzések, konferenciák szervezésével, szakmai fórumok működtetésével.

3. A hagyományok őrzését felvállaló és azt népszerűsítő kézműves alkotóházak, műhelygalériák és nyitott műhelyek nagyobb nyilvánosságának elősegítése.

4. A kézműves alkotóházak, műhelygalériák és nyitott műhelyek jellemzőit tartalmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, létezésükkel és tevékenységükkel kapcsolatos információk folyamatos publikálása.

5. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében csatlakozhat más hazai és nemzetközi szakmai szervezetekhez.

6. Az Egyesület nemzetközi jelleggel működik.

III. AZ EGYESÜLET FELADATAI, KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

Az Egyesület közhasznú szervezet, mivel tevékenysége során többségében olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály feladataként határoz meg.

Az egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő alapcél szerinti közfeladatokhoz kapcsolódó közhasznú tevékenységeket lát el, illetve azok ellátásában működik közre, mely megvalósításának eszközei az alább felsorolt tevékenységek:

1. Érdekképviselet:

- Érdekképviseleti tevékenységet folytat a szakterületet érintő jogi szabályozási tervezetek véleményezésével az egyesület tagjai véleményének figyelembe vételével, állást foglal, és javaslatokat tesz.

- tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű szakmai, kulturális, gazdaságpolitikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, döntésekről és szabályozásokról;

- biztosítja tagjai képviseletét, a tevékenységi körében működő intézmények, hatóságok és szervezetek előtt.

- Az Egyesület céljainak elérése érdekében tevékenysége során törekszik a kézműves alkotóházak, műhelygalériák és nyitott műhelyek létesítésével és működtetésével kapcsolatos rendszeres tájékoztatás biztosítására. A kézműves alkotóházak, műhelygalériák és nyitott műhelyek működtetési, fenntartási problémáinak, feladatainak, gondjainak összegyűjtése, segítése, javaslatok kidolgozása az illetékes kormányzati szervekkel és hatóságokkal kialakítandó információs és munkakapcsolat elmélyítésével.

- Sajátos eszközeivel feltárja, felvállalja és képviseli tagjai érdekeit bel- és külföldön egyaránt, különösen:
a) Kapcsolatot tart kül- és belföldi szervezetekkel, melyekkel kölcsönös megállapodások keretében szervezi a régiók kézműves alkotóházai, műhelygalériák és nyitott műhelyek közötti közvetlen kapcsolatok kialakulásához szükséges kereteket, feltételeket;
b) Hazai és nemzetközi fórumokon képviseli tagjait.

2. Érdekegyeztetés

- szervezi a tagok szakmai, kulturális, gazdasági tájékoztatását és információcseréjét,

- tagjai kulturális és gazdasági érdekeinek védelmében egyeztető, közvetítő tevékenységet folytat.

3. Kulturális, szakmai tevékenység

a) közreműködik a szakmai képzés- és továbbképzések megszervezésében; szakmai műhelyeket, táborokat szervez
b) folyamatosan tájékozódik az igénybe vehető pénzalapokról, támogatásokról. Tagjai igényeinek megfelelően közreműködik a pályázatok színvonalas kidolgozásában;
c) tagjai tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényeket, konferenciákat, képzéseket, kiállításokat szervez,

d) szakmai-, műszaki-, jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát rendelkezésre,

e) kiadványoz;

f) szakmai és propaganda célú PR tevékenységet végez tagjai munkájának segítése érdekében;

- hazai és külföldi társszervezetekkel, közgyűjteményekkel, közművelődési intézményekkel együttműködve gondoskodik a tapasztalatcserék, tanulmányutak, a népi kézművességet segítő projektek, vándorkiállítások szervezéséről

- tanácsadói és szolgáltatói tevékenységet végez az alkotóházi tevékenység területén

- felkérésre közreműködik a települések hosszabb távú, a népi kézművességre irányuló programjainak kidolgozásában

- kezdeményezi és elősegíti kulturális és gazdasági együttműködési megállapodások, szakmai és gazdasági közösségek, társulások létrehozását,

- az élő alkotó népművészet ápolása, erősítése érdekében szervezett együttműködés a hasonló célkitűzéssel működő hazai és külföldi társszervezetekkel és intézményekkel,

- kapcsolatot tart fenn országos, regionális, megyei és helyi hatáskörű szervezetekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal

4. Tudományos tevékenység, kutatás.

A tárgyalkotó népművészettel kapcsolatos szakmai tanulmányokat készíttet és finanszíroz, tudományos kutatásokban vesz részt és azok eredményeit publikálja.

- Az egyesület tagsága részt vesz a megyei, települési értéktárak létrehozásában

5. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

- Támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek tárgyalkotó kultúrájának megőrzését, a határon túli magyar népművészet értékeinek bemutatását, fejlesztését.

6. Rehabilitációs foglalkoztatás

- Felkérésre részt vesz a szociális szervezetek által működtetett rehabilitációs klubok, intézetek kézműves foglalkoztatásában. d) összhangban tagjai tevékenységével kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű csoportok részvételét az egyesület céljainak megvalósításában, a közhasznú tevékenységben részvételük biztosítása;

7. Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások

- Igény esetén vagy pályázati együttműködés keretében a munkaerő piaci hátrányok leküzdésére részt vesz szakmai képzésekben és szolgáltatásokban.

8. Tevékenysége, szolgáltatásai során mindenkor érvényesíti az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőségi, a környezeti fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés Európai Uniós normatívák elvárásait.

9. Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági melléklet megvitatása nyilvános, abba bárki betekinthet, és költségére másolatot készíthet. A mellékletet az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, és közzétenni, valamint az Egyesület honlapján elérhetővé kell tenni. Közhasznúsági melléklet tartalmi részére a Civil tv. 29. §-ának szabályai vonatkoznak.



A fenti tevékenységek korábbi közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti megjelölése: tudományos tevékenység, kutatás; nevelés és oktatás képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység; kulturális örökség megóvása; a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; rehabilitációs foglalkoztatás; munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.

A fentiek szerinti közhasznú tevékenységeket az Egyesület az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

- Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése;

- Kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

- A kiemelt kulturális örökség védelme;

- A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme;

- A kulturális örökség védelme;

- Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában;

- kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése;

- Nemzetiségi hagyományápolás és közművelődés;

- A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások;

- Felnőttképzési tevékenység, felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A fentiek szerinti közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályhelyek írják elő:

- 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) pontjai,

- 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7 pontja,

- 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) bekezdés 17. pontja,

- 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) bekezdés 13. pontja,

- 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 5§ 1. bekezdés,

- 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3) bekezdése,

- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 115. § h)-i) pontjai,

- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 163. § (1) bekezdése,

- 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-c) pontjai,

- 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b) pontjai.

- 1997 évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73.§ (2), 76.§, 84. § valamint 85. § -ai.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének feltételeit és módját a Közgyűlés határozza meg. A Közgyűlés döntése nyilvános, azt az Egyesület honlapján, ill. a székhelyén hozzáférhetővé kell tenni.

Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételi módjáról, rendezvényeiről, illetve szakmai anyagairól kérelemre közvetlenül az anyagok megküldésével tájékoztatja a tagságot, illetve a nyilvánosságot. Az éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, működése, illetve szolgáltatásai igénybevételi módját honlapján hozza nyilvánosságra.

IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület induló vagyona a tagok által az alapításkor befizetett tagdíj, amely a jogi személyek esetében minimum 10.000,- Ft, egyéni tagonként 5000,- Ft, amely a 2011. naptári évre szóló tagsági díj. Az Egyesületi tagok évenként meghatározott tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg és hagyja jóvá.

2. Az Egyesület saját önálló költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Egyesület bevételei lehetnek:

a) egyesület esetében tagdíj;

b) szakmai szolgáltatásból származó bevétel;

c) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel.

d) a költségvetési támogatás:

da) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

db) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

dc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

dd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

e) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

  1. Egyesület működését a bevételei mellett a következőkkel biztosíthatja:
    1. Tagjai közérdekű önkéntes szerződés alapján végzett tagi hozzájárulással vagy egyéb közérdekű önkéntes munkák útján;
    2. Az egyesület szervezeti tagjai erőforrásainak az egyesület rendelkezésére bocsátásával az egyesületi célok megvalósítása érdekében.
  2. Az egyesület vagyonát a gazdasági, gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
  3. Az egyesület tagja az éves tagdíjat minden év május 31-ig köteles befizetni az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára.
  4. Az Egyesület vagyonával a hatályos jogszabályok, saját szabályzatai szerint éves költségvetés alapján gazdálkodik. Gazdálkodásáról évenként beszámol a Közgyűlésnek.
  5. Az Egyesület gazdálkodási tevékenységét, amennyiben azt jogszabály írja elő megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy közreműködésével végzi.
  6. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek, és csak a működési hozzájárulás mértékéig kötelezhetők helytállásra.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott célok elérésére, valamint tevékenységére fordítja.

4.AzEgyesület:
a) váltót, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki,
b) vállalkozásának folytatásához közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,
c) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja,

5. Az Egyesület bármely célszerinti juttatást a Civil tv. 43. § (1) bekezdése értelmében pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázatra a következő előírásokat kell alkalmazni: Csak olyan személyt (természetes személy és/vagy jogi személy) lehet cél szerinti juttatásban részesíteni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot az Elnökség írja ki, illetve dönthet arról, hogy a cél szerinti juttatásban részesítés pályázat alapján történik. A pályázati felhívásban meg kell jelölni:

- a cél szerinti juttatás megnevezését,

- a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,

- a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá

- a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.

A pályázati felhívást a beszámolóval egyező módon kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást a helyben szokásos módon is közzé lehet tenni.

A pályázatot papír alapon és/vagy elektronikus formában kell eljuttatni az Egyesülethez. A pályázó a papíralapú pályázatban nyilatkozik, hogy a két pályázat megegyezik.

A pályázónak a pályázathoz csatolnia kell az arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul.

A pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül az Elnökség dönt a cél szerinti juttatás odaítéléséről. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét az Elnökség határozza meg.

Amennyiben pályázat hiányos, az Egyesület egyetlen alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a pályázót – a minél gyorsabb ügyintézés érdekében e-mail-ben –, amelyben közli a hiányzó adatok, mellékletek körét és a pótlás határidejét. A hiányok pótlásának elmulasztása esetén a hiányosságok miatt érdemi bírálat nélkül elutasításra kerül a kérelem. A hiánypótlások beérkezése után az Elnökség dönt azok elfogadhatóságáról, és az érintetteket e-mailben értesíti a pályázat eredményéről. Amennyiben a pályázatot az Elnökség elutasítja, úgy a döntés után e-mailben értesíti a pályázót a döntésről, megindokolva az elutasítást. A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

6. Az Egyesület közhasznú céltevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételt és ráfordításokat elkülönítetten tartja nyilván.

7. A civil szervezet bevételeit a Civil tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a Civil tv. 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

V. AZ EGYESÜLET TAGJAI

1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden kézműves alkotóház, műhelygaléria, intézmény és ezek tulajdonosa, fenntartója, működtetője (természetes és jogi személy), és a kézműves alkotóházak, műhelygalériák és műhelyek ügyéért felelősséget érző és tenni kívánó magyar és nem magyar állampolgárságú magánszemélyek, amelyek/ akik magukra nézve kötelezőnek ismerik el az Egyesület alapszabályát, és annak eleget tesznek. Jogi személyek tagsági jogaikat megbízottjukon keresztül gyakorolhatják.

Az Egyesület pártoló tagja lehet belföldi és külföldi természetes-, vagy jogi személy, aki az egyesület működéséhez rendszeres szakmai, anyagi és egyéb támogatást nyújt.

Az Egyesület tiszteletbeli tagjalehet olyan személy, aki a népi kézművesség, a közösségi és közélet területén - gyakorlati, elméleti irányító tevékenységével - kiemelkedő eredményeket ért el.

2. A tagok jogai és kötelességei

2.1. Az Egyesület rendes tagja:

Jogok:

a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, közgyűlésein, ezek keretében véleményt nyilváníthat, észrevételt és javaslatot tehet, tájékoztatást kérhet; tagként, vagy az általa képviseleti joggal felruházott személy által; igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;

b) választhat és választható az Egyesület szerveibe; Szavazati joggal rendelkezik.

c) A tagok a hivatalos irataikban feltüntethetik az egyesületi tagság tényét.

d) Az Egyesület testületeinek és tisztségviselőinek döntései, határozatai, állásfoglalásai ellen felszólalhat: a törvénysértő határozatot a tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

Kötelességek:

a) köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek, tagdíjat fizetni;

b) Az Egyesület tevékenységét támogatni, munkájukkal azt előmozdítani, továbbá részt venni mindazon tevékenységben, amelyben a közreműködést elvállalták.

c) Az Egyesületi tagsággal összefüggésben a tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni.

d) Az Egyesület tagjai és tisztségviselői e minőségükben kifejtett tevékenységük során a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően járnak el.

e) Az Egyesület tagjához méltó tevékenységet folytatni és ennek megfelelő magatartást tanúsítani.

f) Az Egyesület testületeinek és tisztségviselőinek döntései, határozatai, állásfoglalásai ellen felszólalhat: a törvénysértő határozatot a tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

2.2       Az egyesület pártoló és a tiszteletbeli tagja

Jogok: a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,

b) javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármilyen kérdésekben,

c) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait,

d) az Elnök felkérésére részt vehet az Egyesületet képviselő delegációban

e) támogathatja az Egyesületet adománnyal, kölcsönnel, működési hozzájárulással, önkéntes munkával.

Kötelességek:

a) az Alapszabály betartása,

b) a tiszteletbeli tagnak kötelessége az Egyesület támogatása tevékenységével,

c) A pártoló tag kötelessége az Egyesület szakmai vagy eszmei támogatása, az Egyesület munkájának, eredményeinek követése, megosztása a közössége tagjaival.

3. Belépés az Egyesületbe

Az új tagok (rendes és pártoló tag) belépése önkéntes, a belépés az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozat elfogadásával történik, amelyben a belépő kijelenti, hogy az Egyesület alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek elismeri. A tiszteletbeli tagnak történő ajánlást Egyesület Elnökéhez kell eljuttatni írásban személyesen, postai úton, vagy elektronikus levelezés útján (továbbiakban írásban).

Tagfelvételről az Egyesület Elnöksége dönt. Elfogadás esetén a belépés időpontja azonos a belépési nyilatkozat dátumával. Az Elnökség tagfelvételt elutasító döntése ellen az elutasított 15 napon belül panasszal fordulhat a Közgyűléshez. A Közgyűlés a soron következő ülésén köteles dönteni a panasz tárgyában.

Az Elnökség az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

4. Az Egyesületi tagság megszűnése


A rendes, pártoló tag, tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik

  1. a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  2. a tag kilépésével vagy lemondásával, amelyről szóló nyilatkozatot indokolási kötelezettség nélkül az Elnökséggel kell írásban közölni;
  3.    c) felmondással, amelyet 30 nappal korábban írásban kell közölni, hatag az Alapszabályban írt tagsági feltételnek nem felel meg. E körbe tartozik, de nem kizárólagosan, ha a tag tevékenységi köre jelentősen megváltozik. A felmondásról a Közgyűlés dönt egyszerű szótöbbséggel;

d ) kizárással, bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Közgyűlés döntése alapján, ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy egyesület határozatát súlyosan vagy ismételten megsértette, az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen tagi magatartást tanúsít.

e ) törléssel, ha a rendes tag a tagdíjat két egymást követő évben, írásbeli felszólítás ellenére - amely, a jogkövetkezményekre való felhívást is tartalmazta - sem fizette meg.


A tagdíj nem fizetése nem jelenti a kilépési szándék jelzését. Az elnökség törli a két éves tagdíj hátralékot felszólítás ellenére felhalmozó, illetve két közgyűlést igazolás nélkül mulasztó tagot.
Az Egyesület Elnöksége - tagjai többségének egybehangzó szavazatával - érdemtelenség címén kizárhatja a tagot az Egyesület sorából, ha
               - annak tevékenysége az Alapszabályba ütközik;
               - a tag tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy      

                 egyébként az Egyesület céljainak megvalósulását

                 veszélyezteti, illetve sérti az Egyesület jó hírnevét.

A kizárás szabályai

- A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

- A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

- A kizáró határozat ellen fellebbezési lehetősége van a tagnak, melyet a kizáró határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül nyújthat be a szövetség elnökségéhez, mely a fellebbezés elbírálására jogosult szerve a szövetségnek. A fellebbezés elbírálásáig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja. A fellebbezés elbírálásáról az elnökség a tagot 30 napon belül értesíti.


VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az Egyesület szervei:
1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelő Bizottság

  1. Az Egyesület tisztségviselői:
    1. Elnökségi tagok, beleértve a közgyűlés által választott Elnököt, aki a vezető tisztségviselő;
    2. Felügyelő Bizottság tagjai.

1. Közgyűlés

1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, tagjai magánszemélyek és a jogi személyiségű egyesületi tagok delegált képviselői.

1.2. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak, de egyes napirendi pontjai zárttá tehetők, ha annak nyilvánossága a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével mások személyiségi jogait sértené. A közgyűlés időpontját az Egyesület honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén, eleget téve ezzel a nyilvánosság biztosításának.

1.3. A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Kivétel, az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, mely titkos szavazással történik. A döntéshozatal során minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök új szavazást rendel el.

1.4. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, de szükség szerint a közgyűlés bármikor összehívható. A Közgyűlést az Elnök, vagy képviseletére felhatalmazott tisztségviselő hívja össze, 8 napos előzetes írásbeli meghívóval, amely a jogszabályban előírtakat, de különösen közgyűlés helye és időpontja, a napirendi pontokra vonatkozó javaslatokat, és a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra való tájékoztatást, és a tagok meg nem jelenésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést kell tartalmazza. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A napirend kiegészítésre a vonatkozó jogszabályok alkalmazandóak. Az összehívás történhet postai úton, e-mailben, faxon.

Össze kell hívni a Közgyűlést:

-        ha azt a tagok 50 %-a + 1 fő kezdeményezi,

-        ha a Felügyelő Bizottság, mint az egyesület felügyelő szerve, vagy a bíróság elrendeli.

1.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele, vagyis 50% + 1 fő jelen van.

1.6. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel összehívott Közgyűlés (megismételt közgyűlés) a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, kivéve a feloszlás, vagy más egyesülettel történő egyesülés kérdését, amelyhez az összes tagok legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül akkor határozatképes, ha erre a tényre a közgyűlésre meghívó levél a tagság figyelmét külön felhívja.

1.7.     Két testületi ülés között - ha döntést szükséges hozni – szavazásra írásban is sor kerülhet postázott levél, email vagy fax útján. Az eldöntendő kérdést pontosan kell megfogalmazni, szükség szerint indoklással kell ellátni, és igen-nem válaszra alkalmas módon kell közvetíteni. Az így szavazásra bocsátott tervezet elfogadásra akkor kerül, ha a megkérdezettek több, mint 50%-a válaszol, és a válaszolók több, mint 50-%-a IGEN választ ad. Az írásbeli szavazás dokumentumait meg kell őrizni két évig.

1.8.      A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. ( Ptk. 3:76.§ )

kétharmados többséggel dönt


a) az éves költségvetési terv meghatározása;
b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves szakmai és a számviteli törvény szerinti éves gazdasági beszámolójának elfogadása, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása;

c) az Elnökség tagjainak, az Elnöknek, Alelnöknek, továbbá az Felügyelő Bizottság tagjainak és Elnökének megválasztása;

egyszerű többséggel dönt

f) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása;
g) az Elnökség és Felügyelő Bizottság ügyrendjének jóváhagyása;
h) az egyesületi tagdíjak mértékének jóváhagyása;
i) javaslat tétele a kézműves alkotóházak, műhelygalériák és műhelyek érdekében végzett tevékenység elismerésére;

j) egyszerű többséggel kijelöli a végelszámolót;

k) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

1.9. Összeférhetetlenségi szabályok

Az Egyesület vezető tisztségviselője a 2013. évi V.tv. 3:22.§-ban foglaltak szerint az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az , akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett ítélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A) Az Egyesület vezető szerveinek vagy más testületi szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa [Ptk. 8:1.§ (1) bek. 1. ] (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott megfelelő cél szerinti juttatás;

B) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a.) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b.) amellyel szemben az állami adó-és vámhatósát jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d.) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

C) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1.10.   A Közgyűlés levezető elnököt, két jegyzőkönyv hitelesítőt, két szavazatszámlálót és egy jegyzőkönyvvezetőt választ nyílt, egyszerű szótöbbséggel a napirendi pontok megtárgyalása előtt az Elnökség javaslata alapján, azt követően, hogy a közgyűlés határozatképessége megállapításra került a jelenléti ív alapján, illetve szavazások előtt a szavazatszámlálók által összeszámolt résztvevők száma alapján. A levezető elnök a napirendi pontok alapján vezeti le a közgyűlést. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írásban, a közgyűlés megtartása napját követő 5 napon belül írásos formában készíti el. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A szavazás kézfeltartással történik, és a szavazatokat a szavazatszámlálók számolják össze azt követően, hogy minden egyes szavazást megelőzően a határozatképességet megvizsgálták. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök új szavazást rendel el, és ha a szavazatok száma ismét egyenlő, úgy határozatot elvetettnek kell tekinteni. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

1.11. Az Egyesület Közgyűléséről készült jegyzőkönyvek évente újrakezdett sorszámozással folyamatosan tartalmazzák a Közgyűlési határozatokat. A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmazni kell a Közgyűlési határozatot, (döntés tartalma) döntést, meghozatalának időpontját és helyét, valamint hatályát, a kötelezettek körét, a döntést támogatók és az ellenzők számarányát, személyét, és kérésre a tag külön véleményét.

1.12. Az Egyesület a Közgyűlésen hozott határozatokat, döntéseket az érintettekkel közvetlenül írásban, illetve az Egyesület általános, egész tevékenységét érintő ügyekben hozott határozatait, döntéseit a székhelyén kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra és honlapján közzéteszi.

1.13. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba előre jelzett időpontban bárki betekinthet, az Egyesület tisztségviselőjének jelenlétében. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha az adott irat nyilvánosságra hozatala bármely személy személyiségi jogait sértené.

2. Elnökség

2.1. Az Elnökség az Egyesület tevékenységének koordináló, irányító szerve. A Közgyűlések közötti időszakokban az Egyesület munkáját a 7tagú elnökség irányítja. Az Elnökség tagjai: Elnök, Alelnök, Elnökségi tagok 5fő.

2.2. Az Elnökséget a Közgyűlés titkos szavazással választja meg, megbízatása három évre szól, a tisztségviselők újra választhatók. Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét, döntéseit mindig szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az Elnökség ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

2.3. Az Elnökség feladata:
a) elbírálja a belépési nyilatkozatokat, dönt a tagfelvétel ügyében;
b) folyamatosan áttekinti és irányítja az Egyesület működését, operatívan intézkedik mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

c) az éves beszámoló és munkaterv előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

d) az évi költségvetés előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

e) a közgyűlés összehívása

f) alkalmi bizottságokat hoz létre, szükség szerint külső szakértőket bíz meg;
g) munkaterve szerint rendszeresen foglalkozik az Egyesület céljainak elérése érdekében a tevékenységi körébe tartozó témákkal és aktuális feladatokkal,
h) dönt jogi személyek és magánszemélyek felajánlásainak, hozzájárulásainak elfogadásáról.

2.4. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa, (továbbiakban: hozzátartozó) nem állhatnak egymással munkaviszonyban, vagy más függőségi viszonyban.

2.5. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § B.) pont) élettársa, (a továbbiakban együtt hozzátartozó), a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott jelen okirat szerinti célok szerinti juttatás.

2.6.      A tisztségviselők az Egyesület érdekében végzett tisztségviselői munkájukért díjazásban nem részesülhetnek, de szükséges és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A projektalapú szakmai tevékenység, program megvalósítás nem tartozik a tisztségviselői tevékenység körébe.

2.7. Az Elnökség üléseit évente legalább két alkalommal tartja. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az elnökségi ülés helyéről, időpontjáról meghívó megküldésével az elnökség tagjait írásban kell értesítenie úgy, hogy az elnökségi tagokhoz az legkésőbb az elnökségi ülés időpontja előtt 8 nappal megérkezzen. Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell a megtárgyalandó napirendi pontokat. Az Elnökségi ülés határozatképtelensége esetére a közgyűlés határozatképtelenségi szabályai alkalmazandóak. Az ismételten összehívott elnökségi ülés is csak legalább 4 tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképességre, a szavazás rendjére, a nyilvánosságra, a határozathozatal rendjére, a nyilvántartás vezetésére, a döntések közlésére, valamint az iratokba történő betekintés szabályaira, a Közgyűlésre vonatkozó VI/1. ponton belül az 1.2.; 1.3.; 1.5.; 1.6.; 1.9.-1.11. pontjába foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. Szavazategyenlőség esetén az elnök új szavazást rendel el. Az ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

2.8. A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

  1. a megbízatás idejének lejártával,
  2. lemondással,
  3. a tisztségviselő halálával,
  4. visszahívással,
  5. kizárással,
  6. a szervezet tisztségviselő tagságának megszűnésével.

2.9. Elnök

2.9.1. Az Elnököt a Közgyűlés titkos szavazással három évre választja.

2.9.2.Az Elnök a Közgyűlésen beszámol az Elnökség munkájáról, és a folyamatban lévő ügyekről.

2.9.3. Az Elnök jogosult az Egyesület képviseletében önállóan eljárni, akadályoztatása, távolléte estén az Alelnök képviseli.

  1. összehívja a Közgyűlés és az Elnökség rendes és szükség szerinti üléseit, illetve hogyha az elnökség tagjainak 1/3 írásban javasolja,
  2. vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
  3. gondoskodik a Közgyűlés az Elnökség határozatainak végrehajtásáról,
  4. két Elnökségi ülés között a testületi határozatoknak megfelelően irányítja a Egyesület tevékenységét,
  5. előterjeszti az Elnökség javaslatait, beszámolóit, és munkaprogramját a Közgyűlésen.
  6. utalványozási jogot gyakorol, utalványozási jog gyakorlására írásos megbízást adhat elnökségi tag részére
    1. Munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület munkavállalói felett, ha van ilyen.

3. Felügyelő Bizottság

3.1. A Felügyelő Bizottság az Egyesület törvényességi, pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének ellenőrző szerve, tagjait a Közgyűlés választja titkos szavazással 3 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság 3 főből áll, 2 tagja és elnöke van.

3.2. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja . akivel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.) a döntéshozó szerv illetve az ügyvezető szerv elnöke, vagy tagja ( ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be) ,

b.) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, - illetve

d.) az a) –c ) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. ( Civil tv. 38. § (3) bek. )

3.3. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:

a) az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése .

b.) ennek során köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szervvel ismertetni.

c.) az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásába, könyveibe betekinthet, az elnökség tagjaitól és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. (Ptk.3:27.§ (2) bek. )

d.) a Közgyűlésen tevékenységéről beszámolni köteles.
e) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az egyesület vezető szervének ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek.

3.4. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, tagjai sorából elnököt választ.

3.5. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, az ellenőrzési feladatokhoz igazodóan, de évente legalább 1 alkalommal tartja. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze az ülést megelőzően oly módon, hogy a tagokhoz a meghívó az ülést megelőzően 8 nappal megérkezzék. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét, helyét valamint az ülés napirendi pontjait és mellékelni kell az esetlegesen szükséges írásos anyagokat is. Munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat.

3.6. A Felügyelő Bizottság Elnöke

3.6.1. A Felügyelő Bizottság Elnökét három évre a Közgyűlés választja meg titkos szavazással.

3.6.2. A Felügyelő Bizottság Elnöke vezeti a Felügyelő Bizottság üléseit.

3.6.3. A Felügyelő Bizottság elnöke évente beszámol a Közgyűlésnek a Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól.

3.7 A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

     a.) a megbízatás idejének lejártával,

b.) lemondással,

c.) a tisztségviselő halálával,

d.) visszahívással,

e.) kizárással,

f.) a szervezet tisztségviselő tagjának a megszűnésével.

VII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, ALÁÍRÁSI JOG, UTALVÁNYOZÁS

1. Az Egyesület képviselete: Az Egyesületet az Egyesület Elnöke önállóan képviseli, akadályoztatása, távolléte estén az Alelnök helyettesíti. A bankszámlák feletti rendelkezési jog az Elnököt az elnökség banknál bejelentett tagjával együttesen illeti meg, bármelyikük akadályoztatása esetén az elnökség egy tagja jogosult.

2. Aláírás az Egyesület képviseletében: Az Egyesület képviseletében az aláírás úgy történik, hogy a képviseletre jogosult az Egyesület neve alá írja saját nevét önállóan az aláírási címpéldányának megfelelő módon.

3. Az Alapszabályt, annak módosítását és a számviteli törvény szerinti éves pénzügyi beszámolót az Elnök írja alá.

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a.) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

b.) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkeztéhez kötött és el feltétel bekövetkezett,

c.) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d.) az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg, olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. ( Ptk. 3: 48.§ )  

2.A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a.) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált , és új célt nem határoztak meg;vagy

b.) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. ( Ptk. 3: 84.§ )

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott , az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. ( Ptk. 3:85.§ )  

3. A megszűnés szabályairól a 2011. évi CLXXV. törvény II. fejezete részletesen rendelkezik.

IX. A nyilvánosság szabályai:

Az Egyesület az Ect.37.§ (3) bek- alapján

a) köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b) a közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság döntéseit, amennyiben személyesen nem lehetséges, az érintettekkel írásban, postai úton kell közölni, illetve az Egyesület honlapján kell nyilvánosságra hozni,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, az Egyesület székhelyén, az elnökkelt való előzetes egyeztetés után, munkaidőben és felügyelet mellett,

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát az Egyesület honlapján történő közléssel teljesíti.

 

X.Záró és átmeneti rendelkezések

1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései és egyéb alkalmazandó jogszabályok az irányadóak.

2. A Civil tv. alapján az Egyesület közhasznú jogállásából származó kedvezményeket 2014. május 31. napjáig igénybe veheti; ezt követően pedig a Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel alapján közhasznú szervezetként folytatja működését.

  1. Az Egyesület tagjaitól kizárólag csak olyan adatokat, információkat kér, amelyek törvény, vagy rendelet alapján nyilvánosak, bárki számára egyébként is hozzáférhetők. Tisztségviselőit titoktartási kötelezettség köti.
  2. Az Egyesület működésével kapcsolatos nyilvánosság biztosítása a www.ahazak.hu honlapján történik.
  3. A Civil tv. alapján az egyesület a közhasznú jogállásából származó kedvezményeket 2014. május 31. napjáig igénybe veheti; ezt követően pedig a Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel alapján közhasznú szervezetként folytatja működését.

6. Az egyesület 1. alapszabálya 2011. május 21. napjától érvényes, módosításra nem került sor.

A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a korábbi alapszabály hatályon kívül helyezése mellett a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete tagsága 2014. április 11-i közgyűlésén elfogadta az 7. /2014(IV.11.) Közgyűlési határozatában, a kurzívval kiemelt, aláhúzott részekkel módosított alapszabályt a 2014. november 30.napján tartott közgyűlésen fogadta el.

Zalaegerszeg, 2014.november 30.

                                                                       Prokné Tirner Gyöngyi

                                                                                 elnök

     
     
     
     
     
     

Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés által 2014. november 30.napján meghozott döntések, mint létesítő okirat módosítás alapján hatályos tartalmának. Jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére a Zalaegerszegi Törvényszék Pk. 60. 054/2011/16.sorsz. végzése adott okot, az okiratban a 2014. 11.30-i döntésnek megfelelő változtatások maradéktalanul szerepelnek.

dr. Lackner Melinda

Ellenjegyezem: Zalaegerszeg, 2014.november 30.