Vitaindító: Prokné Tirner Gyöngyi az egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, megköszönte, hogy elfogadták a meghívást. Hangsúlyozta, hogy a mostani találkozás legfőbb célja, hogy végre beszéljünk az egyesület ügyeiről. A lehetőségek kihasználásához szükség van a közös gondolkodásra, közösen kialakított pályázati témákra. A következő évre vonatkozóan két témát bocsátott vitára. Az egyik, hogy az egyesület népszerűsítése érdekében ismertetett egy lehetőséget, mely az NKA-hoz beadásra kerülő pályázat egyik témája lesz. Ez évben a Gébárti Kézművesek Háza csatlakozott az Európai Művészi Mesterségek Nyitott Napjához, mely egy Francia kezdeményezés révén április 1. hétvégéjén valósult meg. A következő évben ez április 4-5-6-án esedékes. Ez egy nemzetközi híradás lehetőségét biztosíthatja. Javasolja, hogy a következő évi rendezvényhez egy országos akcióval csatlakozzon az országos szervezet, úgy, hogy a tagság különböző rendezvényeket tart e hétvégén. Így országos visszhang is kialakítható a szervezetről. A szervezet szerepe lenne a közös arculat, a propaganda megszervezése „Népi kézműves alkotóházak és műhelygalériák országos hétvégéje” címmel.  

Ezután ismertette, hogy a leendő pályázatban a következő évben esedékes éves konferencia, vagy szakmai nap (az elnevezés eldöntendő) témájának javasolja a szövetkezeti törvény és a hozzá kapcsolódó lehetőségek megismerését. Egyben kérte, hogy akinek ezzel kapcsolatosan ötlete van, vagy más témát javasol, az tegye ezt meg, hiszen a pályázatot október 11-ig be kell nyújtani. A helyszíne Heves, hiszen az itt működő szövetkezet tagja az egyesületnek. A konferencia időpontja 2014. április 11-12.

Tájékoztatta a résztvevőket, hogy Zala megyében Nemesrádón új kézműves alkotóházat adtak át, ahol képviselte a szervezetet az alkotóház megnyitásán.

Tájékoztatta a tagságot még, hogy a Közművelődési Főosztály vezetőjénél időpontot kaptak az alkotóházak ügyében egy szakmai megbeszélésre.

Báder Miklósné: A jelenlegi program helyszíni szervezője, mint házigazda köszöntötte a résztvevőket és a következőket mondta el. Nagyon fontosnak tartja, hogy a konferencia jelleg helyett a párbeszéd határozza meg e szakmai hétvégénket. Fontosnak tartja továbbá, hogy fogalmazzuk meg, kiket várunk az egyesületbe, tisztázzuk, az általunk használt fogalmak, mint a műhelygaléria, alkotóház, galéria, milyen tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Szólt az alkotó közösségek létének körülményeiről, azok megőrzésének fontosságáról, hiszen ezeknek befogadó terei vagyunk, és átadható szakmai tapasztalataink vannak. Ilyen szakmai csoportok, közösségi terek kizárólagos önfenntartása nem várható el, állami támogatásra van szükség.  A főosztályvezetővel folytatandó tanácskozásra ezt üzeni Beke Mártonnak, aki a zalaszentgróti konferenciánkon nagyon szimpatikusan szólt a közösségek kiemelt szerepéről. A mesterek által működtetett nyitott műhelyek és műhelygalériák fenntartása a mesterek jövedelmének jó részét felemészti, egyre kevesebben képesek ezt vállalni. Közfeladatot látnak el az alkotóházak, szakmai tudásközpontot működtetnek.

A szövetkezetek szerepéről az elmúlt időszakban csak kedvezőtlen hírek jelentek meg a sajtóban, pedig részben ezeknek köszönhető, hogy ma ennyi mester dolgozik a kézműves szakmákban. A „vándor-legény” mozgalomnak gyakorló teret adtak, műhelyeikben a fiatal alkotók többsége megfordult, szakmailag formálódtak.  Persze vannak a szövetkezeti mozgalomnak hibái, de a jó gyakorlatokat meg kell ismerni, és adott esetben átvenni azt. Legnehezebb, egyben legfontosabb feladata a szövetkezetnek a termékfejlesztés, a termelési folyamatok és a piac megteremtése, ehhez munkahelyi közösségek kifejlesztése. Hevesen most alapították meg a szociális szövetkezetet, és bíznak a működési feltételeket segítő pályázat sikerében. A szociális szövetkezeti törvény nagy hibája, hogy szinte kizárólag a közmunka kiváltására, munkaviszonnyá történő fejlesztésére hozták létre, érzésünk szerint a profitorientáltak kevésbé kapnak benne helyet. Ugyanakkor fontos lenne a népi kézművesség egyes területein ezen szervezeti forma létrehozása. Ennek érdekében szükséges lenne közösen fellépni a NESZ-nek, a Hagyományok Házának és nekünk, hiszen ez a szervezeti forma a vidékfejlesztés fontos eszköze, amelyhez kapcsolódva az annyira hiányzó bolthálózat is létrehozható. Amíg az eladási terek nem jönnek létre, amíg nem tartjuk fontosnak saját hagyományos eszközeink használatát a környezetünkben, intézményeinkben, termelésünknek kevés az ösztönzője.

Az Áfa kérdését is fontos rendezni, a 27% áfa teher miatt szinte lehetetlen eladni az élőmunkával készült termékeket, el kell érni az ÁFA mentességet. A fiatalítás kérdése is fontos, de ez is csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha megélhetést, szakmai perspektívát tudunk nyújtunk  a kézműves szakmákban. Sajnos, addig a képzések nem hoznak valós eredményeket még a legkiválóbb szakmai képzőhelyeken sem.

Horváth Tibor: Mesterek szerepe az inas tartásban igen fontos, de 2-3 főnél nem lehet többet fogadni, mert a lényeg a minőségi oktatás elérése. Ezt az államnak támogatnia kellene, a meglévő alkotóházak fenntartását és működtetését segíteni, a tudás átadását ösztönözni. Utánpótlás nélkül a szakmák el fognak halni.

Kenyeres Sándorné: A bolthálózat kérdésében a legfontosabb, hogy a kereslet kialakuljon, addig nincs realitása. Szolnokon sajnos megbukott a bolt, pedig nem kis városról beszélünk. Hiányolja a tartalmilag átgondolt, megfelelő kulturális pályázatokat.

Skrabut Éva: Ezt a kérdést a gazdaság oldaláról kell megközelíteni. Felhívja a figyelmet, hogy a Népi kézműves stratégia elkészítésébe bekerültünk, ez már maga eredmény az érdekképviseletben.

Komendó Gabriella: Egyetért abban, hogy jobban fogalmazzuk meg magunkat, a jelenlegi meghatározás tág. Mi az, amit kínálni tudunk, szélesebb szolgáltatást nyújtsunk, például napi szintű kapcsolatok kialakítása a pályázat írásban, komplett ügyekben gondolkodjunk, honlapon jelenjen meg a tevékenységünk, nem csak a szervezeté, hanem a tagságé is. A táborok összegyűjtését vállalná a honlapra.  Bolthálózat kialakításában az apróbb tárgyak árusítására a Tourinform irodákat is alkalmasnak tartja. Fontosnak tartja a szakköri hálózat működtetését.

Prokné Tirner Gyöngyi: Elmondja, hogy az alapító okiraton kívül, a Népi Kézműves Stratégiában is pontosan meghatározásra kerültek a két hozzászólásban is említett fogalmak. A stratégiában még bővebben, mint az alapító okiratban meghatározásra kerültek e fogalmak: alkotóház, nyitott műhely, műhelygaléria. mindenkinek figyelmébe ajánlja a stratégia tanulmányozását.

Fazekas Ferenc: Úgy érzi, Beke Mártonnál a kulcs, de akkor tud segíteni, ha konkrétan alátámasztjuk, kik vagyunk, mit akarunk. Fontosnak tartja, hogy a gyerekek találkozzanak ezzel a kultúrával, pl. az alkotóházakban. A pályázatok kihasználása fontos. Az államnak egy biztosabb működtetést kellene felvállalnia a civil szervezetek ügyében, főként országos és megyei szinten. Az alkotóházak működtethessenek boltot, ezzel a bolthálózat bizonyos értelemben megoldható lenne. Együttműködést javasol a Magyar Turizmus Zrt-vel.

Skrabut Éva: Az alapszabályban szerinte pontosan meghatároztuk, kik vagyunk. Az egyesület elnöke által készített tanulmányban, mely a Népi kézműves stratégiában olvasható, ennél is részletesebben van kifejtve. A közös elhatározás után az egyesület tagsága önként jelentkezett annak idején a szervezeti tagságra. Az újak csatlakozása pedig úgy érzi létkérdés a szervezet tekintetében. A szintén elkészült kimutatás, mely 402 szervezetet tartalmaz, alkalmas az új tagok megtalálására. Ez elengedhetetlen a továbblépéshez. Fontosnak tartja magunk láttatását, a tagság küldjön anyagot a honlapra. Mivel tudjuk még láttatni magunkat, hát pl. rendezvényi összefogásokkal, mint pl. a múzeumok éjszakája,ennek mintájára rendezzük meg a Népi Alkotó Házak és Kézműves Műhelyek Országos Napját.  Az egyesület biztosítaná az új országos rendezvény országos propagandáját. Javasolt időpont április eleje, ami része lehetne az „Európai Művészi Mesterségek Nyitott Napja” c. európai rendezvénynek. A turizmussal való összefogáshoz úgy gondolja, minisztériumi segítségre lesz szükség.

Mihalkó Gyula: A helyi turizmus lehetőségét próbálta kiaknázni, elment a szállodákba, sajnos nem hozott eredményt, nem lett több a vendége. Fontos lenne a turizmus által készített kiadványokba, ha a mesterek, házak be tudnának kerülni, ehhez kellene pl. segítséget kérni a minisztériumtól.

Fazekas Lajos: Csatlakozik, a szállodák programajánlatába is jó lenne bekerülni, ehhez jól jönne az együttműködés a Turizmus Zrt-vel. Minisztérium felé kellene jelezni a következőt: mesterek, akik saját pénzből építették alkotóházaikat, nyitott műhelyeiket, a helyi reprezentálás helyei. Egy kulturális területet képviselünk, állami támogatás nélkül. Ajándékozást is elvárják tőlünk. Miből? Az önkormányzatoknak az alkotóházak fenntartását támogatni kellene. A bolthálózat kérdéséhez: fontos lenne megyénként 1-1 népművészeti szaküzlet, amelyhez a helyet az adott városnak kellene biztosítania.

Fontosnak tartja az érdekvédelem erősítését. Példaként említi, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozó népi iparművészek, mesterek, vagyis a Népi iparművész igazolvánnyal rendelkező mesterek, akik ezzel „vállalkoznak”, tehát úgynevezett vállalkozó igazolvány nélküli vállalkozók! Számukra megoldás lehetne az őstermelői igazolvány lehetőségének kiterjesztése a kézművesség területére is.

Fontos lenne a mesterség átadása, azonban ennek is vannak ellentmondásai. A mester feladatának tekintik az inas részére is a piac megteremtését, pedig ő maga sem tud eladni. Vándorlegény mozgalom kialakítása során körültekintően kell eljárni, hiszen ma a munkavédelemi törvény számos feltétel biztosítását előírja, bármilyen probléma esetén kérdés, mi védi a mestert, ki fizeti ki a költségeit? Az árusítás, illetve értékesítés ügyében szeretné felhívni a figyelmet arra a problémára, hogy a szellemi szabadfoglalkozású népi iparművészek, népművészet mesterei adóztatási rendszere túlságosan bonyolult és bürokratikus (lásd a nyilatkozatadási kötelezettséget). Kérdései a következők: Mi számít műtermi értékesítésnek? Csak a műteremből eladott tárgyak, alkotások, vagy az is, ha a kiállító termemből vagy a galériáról ad el saját maga által készített tárgyakat illetve alkotásokat? Természetesen mindezeket nyugta és számlaadási kötelezettség mellett. Javasolja, hogy idősebb (65 év) népi iparművészeknek, népművészet mesterei részére bizonyos összeghatárig egyszerűbb adózási rendszer bevezetését.

Skrabut Éva: Az erkölcsi, anyagi támogatás nyújtóinak megkeresése fontos feladatunk. Úgy gondolja, hogy a minisztérium főként az erkölcsi támogatásban lenne fontos. Stratégiában kellene megfogalmaznunk, mihez kérünk segítséget.

Báder Miklósné: Sok ötlet elhangzott, országos rendezvényhálózatot kellene szerveznünk, amelynek ismét anyagi feltételei vannak. Ez a program pályázat keretében valósulhat meg, amelyben a tagok projektpartnerként vehetnek részt. Erre példa lehetett volna az Európa a polgárokért pályázat, mely sajnos nem volt sikeres. Egyetért, hogy a marketingben is előbbre kell lépnünk.”Hallatni kell magunkról!” Felhívja a figyelmet hogy a TÁMOP-os pályázat nagy érdeme, hogy egyáltalán találkoznak ezzel a kultúrával a célcsoportban résztvevő gyerekek, de az utánpótlás megnyeréséhez ez még nem elég. Az alkotóházak napja ötletet támogatja. A turizmus piaci alapon működik, ezt nekünk tudomásul kell vennünk. Azt hangsúlyoznunk kell, fontos szakmai központjai lehetünk a vidékfejlesztésnek. A helyi termék fogalmát ki kell terjeszteni a mi tárgykultúránkra is. Most alakulnak a „Hangya” szövetkezetek, melyek az értékesítéssel foglalkoznak. Látjuk, ez a szervezeti forma a termeléssel nem, csupán az elosztással foglalkozik.  Alkotóink a termelést, az alkotást biztosíthatnák ebben a szervezeti formában.

Kenyeres Sándorné: Az árusítás szabályain is módosítani kellene, pl. a mester felesége csak úgy árusíthat, ha az alkotó alkalmazza saját családtagját az adott időszakra.

Fazekas Ferenc: Az iskolák ügye, a szakköri rendszer összekapcsolása. Csoportok fogadásának helyei lehetünk. Az oktatásnak legalább annyi eredménye van, ha nem marad a szakmában a fiatal, hogy a gondolkodásmódját megváltoztatja. Állami garancia lenne szükséges az egyesületek működéséhez.

Kenyeres Sándorné: Amennyiben az állam támogatásaival „működteti” a civil szervezeteket, akkor az állam mondja meg, mit csinálhatunk. Akarjuk-e ezt? Ezt a kérdést megfogalmazta Beke Márton Főosztályvezető is. Hungarikum bizottságnál pályázunk-e, mert az értéktáraknál szerepünk lenne. A konferenciához Fazekas Sándor megszólítását javasolja. „Nem csak láttatni, hallatni is kell magunkat!” Legyen ez a mottónk. A konferencia címének javasolja: „Alkotóházak szerepe a magyar tárgyalkotó kultúra megőrzésében a vidékfejlesztés tükrében.” Témák között szerepelhet a Hevesi Kézműves Szociális Szövetkezet tapasztalatai, a Hangya szövetkezetek - Együtt az agrárúton.

Előadások:

Prokné Tirner Gyöngyi: A Népi kézműves stratégiát röviden bemutatta. Elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a Hagyományok Háza több konzorciumi partnerrel együtt készítette le a 700 oldalas dokumentumot, mely a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia része. „A Nemzeti Vidékfejlesztési stratégia a vidék alkotmánya.”

Elmondta, hogy ennek szakterületei az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszerellátás és a környezetpolitika. A stratégiai területei között a Helyi gazdaságfejlesztés területében kapott helyet a Kézműves Program.

A Népi kézműves stratégia célja:A mára visszaszorult népi kézművesség megújítása, a hagyományos mesterségek és a fennmaradt tudás átadásának elősegítése, ezen keresztül a helyi szerveződések, a helyi gazdaság élénkítése. Soha nem készült még ilyen átfogó tanulmány a területről!

A stratégia 4 nagy kötetből áll: 1. Múlt és jelen, helyzetértékelés, problémafeltárás, a mesterségek helyzete, a népi kézművesség helye, kapcsolódási pontok, 2. Jó példák tára, 3. SWOT analízis, jövőkép, stratégiai célok és feladatok, fő stratégiai területek, kitörési pontok, 4. Helyzetelemzés-szinopszis

Az alkotóházak helyzetének elemzése, problémafeltárása az 1. kötetben kapott helyet. A 3. kötetben a SWOT analízisben külön megvizsgálásra került a jogi, gazdasági környezet, a társadalmi elismertség, a működési környezet és a szakmai környezet szempontjából az alkotóházak helyzete. A 9 stratégiai cél között külön megjelenik: „Közösségi színterek biztonságos működtetése, tárgyi és személyi feltételeinek javítása, munkájuk összehangolása. E közösségi terek működő – a lakosság széles rétegeit vonzó – hiteles hagyományőrző kézműves programokkal történő hasznosítása.”

A már eddigi eredményekről Beszprémy Katalin tájékoztatást fog adni.

 

Beszprémy Katalin:

Elmondta, hogy a stratégia mögött már eredmények is vannak. Így pl. kormányrendelet módosítás során már megvalósult a szervezetek ÁFA kedvezmény ügye, mégpedig olyan módon, hogy szervezetek is kaphatnak Népi iparművész címet. Szövetkezetek, Kft, Bt is. „Népi Iparművész cím adományozható annak a népi kézművességet folytató szervezetnek, amely a Népi Iparművész minősítő címmel rendelkező természetes személy tulajdonosa, tagja, vagy alkalmazottja által előállított népi kézműves terméket értékesít.”

Megjelent a zsűrizés változásáról szóló új rendelet is, melyben megfogalmazásra került a modern A és B kategória. E változások alapján kiadásra került az új zsűri szempontrendszer, mely kiadványban a jogszabályok is megtalálhatóak. Új dolog, hogy 10 ajándéktárgyból egy MB zsűriszám képződik. Ezzel az ajándéktárgy piacot szeretnék frissíteni, javítani. Az új szempontrendszer a HH honlapján is olvasható.

Terv a Hagyományok Háza hálózatának kialakítása, amely működő alkotóházakra, műhelyekre épül. Kreatív szolgáltató terek kialakítása ezzel a cél. A Velemi házért lobby-tevékenység indult, hogy a Hagyományok Háza megkaphassa ezt az alkotóházat, hiszen szakmai programokat, táborokat lehetne itt szervezni. Amennyiben ez sikerül, a HH is belépne az országos egyesületbe.

Az MNVH-tól érkezett levél, melyben kérték, hogy a stratégia eddigi eredményeiről számoljon be a Hagyományok Háza. Ebben a válaszban pozitív és negatív észrevételek kerültek megfogalmazásra. Fontosnak tartotta annak a szinergiának érvényesülését, amely a stratégiában együtt dolgozó szakemberek között jött létre.

Felhívta a figyelmet a videkjaro.hu oldalra, ahova fel lehet kerülni, és mint marketing eszköz, rendelkezésre áll. Ez a FATOSZ által kezdeményezett lehetőség, mely együttműködési lehetőségeket is tartalmazhat. Követendő példa a FATOSZ-al való együttműködés a „Pásztor Napokban”, amelyhez neves alkotók, alkotóházak mozgósításával csatlakozott a Hagyományok Háza.

Fontosnak tartja, tudjunk tematikus programokban gondolkodni. LEADER programok a helyi tevékenységekhez kötődnek, a helyi értékek megvalósítását segítik. Integrációs fejlesztő programoknak van jövője. Egy jó példát ismertetett: ez egy ózdi LEADER program, mely a barkó múltra épített helyi termék előállítására íródott és valósul meg. Két pillére a képzés és a piacképes helyi termékskála létrehozása (pl. a gömöri csipke, festett mennyezetek), népi iparművészek által tervezett termékek, melynek készítését betanítják azoknak, akik a képzésben részt vesznek.  Ez modell értékű. A térségben elindul a Népi játszóházi foglalkozásvezető képzés is.

Új érdekvédelmi szervezet alakulására hívta fel a figyelmet, ez a kisléptékű termék előállítás érdekében, a stratégiakészítésben is részt vett Szabadkai Andrea által szorgalmazott egyesület. A népi kézművesség, a mi alkotóink is ide tartozhatnak.

Az oktatás területén elértük, hogy az új OKJ-ban benne maradhattak a kézműves szakmák. Vizsgán képviselőt küldhet továbbra is a NESZ. Új tankönyvek megjelenése várható, így végre lesz néprajz tankönyv. A kézműves életútról is lesz tankönyv: Vándorlegénységtől a Népművészet Mestere címig.

A stratégia folytatásáról gondolkodjunk. Mihez tudunk kapcsolódnia vidék stratégiában? Helyi gazdaságok fejlesztése, helyi értékesítéshez, vidéki turizmushoz, helyi vállalkozások, szociális programok, vidéki szellemi és helyi közművelődéshez, térségi vidékfejlesztési programok, értéktárak létrehozása stb. 

Nem tudjuk menedzselni magunkat. A szép dolgainkhoz nem párosul a megfelelő tálalás. Erre fel kell hívnunk a figyelmet. Fogyasztói szemlélet kialakítása a programjainkhoz kapcsolódóan. Hungarikumok területén pl. a faragott játszóterek hungarikummá nyilvánításának kezdeményezése.  A fenntarthatóság területén az alapanyag termelés elindítása.

Lassan elkészül a közösségi művelődési stratégia, melynek jelen állás szerint 5 fontos területe lesz. A szakminisztérium honlapján az EFOP programban fog november végén megjelenni társadalmi egyeztetésre. Az alkotóházak szerepét a „kreatív szolgáltató tér élmény” programban találhatjuk meg. erre elképzelést adott le a Hagyományok Háza. Az élethosszig tartó tanulás programban is vannak lehetőségeink az oktatás területén. Beavatkozási pont lehet a HH területi szakmai hálózatának kiépítése. Több célra fogalmazódnak meg pályázati kiírások: iskolarendszerű oktatás, non formális, informális oktatás; közösségi terek eszköz fejlesztése (pl. alkotóházak); közösségi terek biztonságos működtetése.

Jelenleg folyik egy éves eseménynaptár elkészítése. Ez alapja lehet egy biztonságos pályáztatási, támogatási rendszernek.  A naptár segít annak megítélésére, kinek, mikor, mire kellene forrás, melyet így könnyebb lenne egyeztetni. Ezek a minisztériumi támogatásokra vonatkoznak.

Az oktatás területén sok feladat van, jogszabályi változtatások is szükségesek lesznek. Változik az akkreditált képzéseink helyzete. Jelenleg az akkreditált képzéseink nem tartoznak bele abba a körbe, amely a pedagógusok előmenetelét jelenti. Két út van, vagy lehetőséget kell találnunk arra, hogy hogyan csatlakozhatunk a pedagógusi életpálya előmenetelt jelentő főiskolai képzéshez, pl. kreditet jelentene tanfolyamunk elvégzése a képzésben, vagy a kiemelt akkreditált képzések körébe kellene bekerülni.

Hozzászólások:

Báder Miklósné: Javasolja, hogy az elkészült stratégiához intézkedési terv készüljön. Lehet-e ez ügyben javaslatokat tenni. Kikkel, miből, mikorra hajtjuk végre a feladatokat. A szakmai pályázatok legyenek végre megfelelő tartalmúak. Fontos az egészségügyi, a kulturális turizmushoz kapcsolódás lehetőségének megteremtése, melybe bekapcsolódhatnának az alkotóházak.

Beszprémy Katalin: Erre vonatkozóan tettünk javaslatot az MNVH felé.

Báder Miklósné: Közösségi terek-közösségek, erről beszélt ez évi konferenciánkon Beke Márton a Közművelődési főosztály osztályvezetője. A HH ezt ha hálózatba rendezi, az alkotóházak ezt erősíteni tudnák, ez minőségi változást jelenthetne a közösségek életében. Jogi szabályozottság megteremtése szükséges az alkotóházak, műhelyek stb. ügyében. Pl. Fazekas Lajos esete, hol árusíthat egy saját műhellyel, kiállítótérrel rendelkező mester, ki árusíthat, ki adhat nyugtát. Őstermelői lehetőség, önfoglalkoztatás megvalósításának szintén jogi szabályozása szükséges. Egy nyugdíjasnak miért kell pl. EHO-t fizetni?

Egyetért a közösségi terek szerepével, azonban hangsúlyozza, ezek csak pályázati támogatásokkal tarthatók fenn. Az alkotóházak ma közösségi szolgáltató terek, amelyek lehetnek a Hagyományok Háza hálózatának alapjai. Erősíti, intézkedési terv nélkül a stratégia elmélet, a feladatok határidő, felelős megjelölésével kell konkretizálni.

A pályázatok összehangolása is ezeket a célokat szolgálhatják.

Fazekas Lajos:

Nagyon fontosnak tartja a meglévő alkotóházak működőképességének fenntartását. Ezt nem csupán pályázati támogatásokkal, hanem az ott folyó tevékenységek, - kiállítások, szakmai bemutatók és értékesítések - jogszabályi alátámasztásával is biztosítani kell. Jogszabályi módosítás kell ahhoz is, hogy a Mester szakmai tudását átadhassa a tanítványnak, fogadhassa műhelyében a szakmai érdeklődőt.

Fazekas Ferenc:

A szakmai képzőhelyeken folyó képzési munkáról beszélt. A TÁMOP-os pályázatok jelentősen segítik a fiatalok bevonását a hagyományőrző tevékenységbe, de nem oldják meg a fiatalítás problémakörét.

A kibővített elnökségi ülésen, mint meghívott részt vett Fáyné Tornóczky Judit, Pető Anna, Lukácsné Lengyel Erzsébet, Kovács Szabolcs, alkotóházat működtető népművészek. A szervezet fejlesztésére gondoltunk meghívásukkal.

Gellér Rózsa is megtisztelte az összejövetelt, Tájháztéka c. ismeretterjesztő filmjét néztük meg, melyben 2 tagszervezetünk bemutatása is megtörtént: a Hevesi Népművészeti és Háziipari szövetkezet, valamint a Gébárti Kézművesek Háza. Köszönetünk ezért!